Mi fáj a férgeknek, Fonálférgek – Wikipédia
Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában. Testfelépítés[ szerkesztés ] Hengeres testű, keresztmetszetben kör alakú, nem szelvényezett szervezetek.
Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A test pseudocoel típusú, tehát a fonálférgek nem mi fáj a férgeknek testüreges állatok. Ez a testüregtípus a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek közti átmenetet képviseli. Kültakaró[ szerkesztés ] Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként szolgál: 1.
A kutikula: glikoproteinekbőllipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll. Funkciója a féreg testében a hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem.
A kültakaró felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött. Viszkető férgek hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala. A kutikula az Ecdysozoa főtörzsbe tartozókra, mint pl.
Fonálférgek
Ez az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés. Az epidermis hypodermis : a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű, vagy sejthatárok nélküli syncytium. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel típusú felé dorzálisanventrálisan és laterálisan megvastagszik, bordákat képez.
A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztószervek csövei húzódnak. Az izomréteg: az epidermis alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll.
Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része. Izomrendszer[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll.
Milyen férgektől fáj a jobb oldal
Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. Idegrendszer és érzékelés[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorsalis és hasi ventralis oldalán, míg subventralis és subdorsalis elhelyezkedéssel vékonyabb idegtörzsek futnak. A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt mi fáj a férgeknek izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel.
A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg.
Férgek kezelése beöntés nélkül
Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a feji végen található garatideggyűrű. Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok.
Emésztőrendszer[ szerkesztés ] Ancylostoma duodenale szájnyílása Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan mi fáj a férgeknek ventrálisan nyílik. Ajkak veszik körül.
Dr. House élősködő
Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx.
A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta.
A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli. A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását anus.
Mi fáj a férgekkel
Keringés, légzés[ szerkesztés ] A megemésztett táplálék hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált keringési rendszer, és külön légzőszerv sincs az oxigén felvételére és elosztására. Ezt hívjuk diffúz légzésnek. Ehelyett minden, a tápanyagok és a melléktermékek a testüregben gyűlnek fel, amelynek tartalma a test két oldalán, hasi oldalon egy csatornában szabályozódik.
Tehát sem véredényrendszerük, sem légzőszervük nincs. A keringés funkcióját a testnedvek biztosítják, a légzés a kültakarón keresztül zajlik. Szaporodás, egyedfejlődés[ szerkesztés ] Ivarosan szaporodó állatok, a hímek többnyire kisebbek a nőstényeknél, emellett felismerhetőek a kampósan hajlított farokrészükről.
A hímeknek egy vagy két pár heréje van.
A nőstények a petéket azok érése és megtermékenyülése után rakja mi fáj a férgeknek. A szabadonélő fajok fejlődésmenetében hat stádium különül el: tojás pete állapot, négy lárva stádium L1, L2, L3, L4 és adult felnőtt állapot. A petékben az embrió fejlődését az L1 stádium követi.
A lárva stádiumban a fonálféreg négy vedlésen megy keresztül, ezután eléri az ivarérettséget. Általában az L3 stádium a fertőző alakja az élősködő fonálférgeknek.
Mi fáj a férgekkel. A Magyarországon előforduló féregfertőzések
A parazita Nematoda fajok fejlődésmenete ettől még erősen különbözhet. Különösen a gazdaszervezetek illetve a közeget tekintve vizes, szárazföldi találunk nagy változatosságot. A fonálférgekben érdekes módon átlagosan kevesebb testi sejtet találunk, mint a többi, hasonló méretű féregtörzsben. Ez azért lehet, mert a növekedés sokszor nem sejtosztódással, hanem az egyes sejtek megnövekedésével zajlik.
Ebből adódóan a juvenil példányok szervezetében hasonló mennyiségű mi fáj a férgeknek találunk mint az ivarérett egyedekben. Ez a hosszú nyugalmi állapot segít az egyedeknek átvészelni a hosszabb környezeti stressz időszakait pl. Az Aschelminthes vagy Pseudocoelomata néven illetett csoportot mára elvetették mint természetes egységet.
Nagyon valószínű ugyanis, hogy a fonálférgek egyszerű testfelépítése már egy fejlettebb ősi formából való redukciónak és hpv májrák az eredménye, mi fáj a férgeknek által a rendszerezést sem alapozhatjuk a pseudocoel testüreg meglétére. A Secernentea osztály Phasmidia néven is ismert, mert rendelkeznek phasmidiumokkal kémiai ingerekre érzékeny szervek, melyek egyes fonálférgek farki végén helyezkednek el.
A feji végen két körben 16 papilla mi fáj a férgeknek. A parazita fajoknál ezek a papillák jelentősen módosulnak.
giardiasis kolecisziszitisz trichopolis kezelése
A kutikula gyakran hossz és haránt irányban bordázott. A kiválasztószerv jól fejlett, páros oldalcsövekből áll, melyeknek közös, kutikulával bélelt kivezető járatuk van. A hímeknél farki papillák, lebenyek bursa copulatrix előfordulnak. Szabadonélők, valamint növényi és állati paraziták. Jellemzően nem víziek.
Férgek fáj a jobb oldalon
Az Adenophorea osztály, amely Aphasmidia néven is ismeretes volt, esetében nincsenek phasmidok. Az amphidiumok változatos felépítésűek. A 16 feji érzékszerv serték, papillák az ajkakon vagy mögöttük helyezkednek el.
A kutikula általában sima, de hosszanti és haránt irányú csíkozottság is előfordul. A kiválasztószerv hasoldali, egyetlen sejtből áll, kivezető csöve kutikulával nem bélelt.
Szabadon élő mi fáj a férgeknek, édesvízi és szárazföldi fajok tartoznak férgek, hová menjen a kezelés. Kisebb hányaduk növények és állatok élősködői.
A legtöbb tengeri faj ehhez az osztályhoz tartozik. A két osztály elkülönítése a fejlettebb Secernentea és a primitívebb Adenophorea osztályok között is különbséget tesz Poinar Jr. A technika és a taxonómia fejlődésével a Nematoda osztályozás is jelentősen fejlődött. Ennek ellenére az egyetlen, valósághű törzsfát illetőleg a Nematoda kutatók még mindig nem jutottak konszenzusra.
Modellfaj: C. A legnépszerűbb modellszervezet a Caenorhabditis elegans 1 mm hosszú szabadonélő talajlakó faj Nematoda, Rhabditidae. Először Sydney Brenner használta a fajt az egyedfejlődés és az idegrendszer genetikájának vizsgálatában.
A faj ártalmatlan baktériumfaló bakterivor. Laboratóriumi kísérletekben in vitro Escherichia coli baktériummal etetik. Ászkákkal való együttélését valószínűleg helyváltoztatásra használja. Közegészségügyi vonatkozások[ szerkesztés ] A fonálférgek napjainkban is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek világszerte. Különösen a trópusokon, a harmadik világ országaiban, és a rossz higiénés körülmények között élőkre jelentenek nagy veszélyt.
Körülbelül 60 fajuk emberi élősködő. Évente tízezrek halálát, és sokkalta több embertársunk megbetegedését okozzák.
